Címkearchívumok: jegybank

Buda-Cash

A Buda-Cash ügy margójára

Mai napon robbant a hír, hogy a Buda-Cash ügyfeleinek pénzét zárolták, a rendőrség megszállta a brókercég épületét, és nyomozásba kezdtek, az indoklás szerint a brókercég hamis számokat jelentett és 100 milliárd Ft nagyságrendben hiányzik pénz, ezért most senki nem juthat hozzá az ott vezetett vagyonához, értékpapírjaihoz, befektetéseihez. Nagyon rossz hír ez, különösen azoknak akiknek számlája is volt a brókercégnél – főleg ha nagy összegű. Ha tényleg hiányzik a pénz, akkor felszámolásba megy át a folyamat és megszűnik Magyarország egyik legrégebbi, több mint 20 éves brókercége, mely az egyik legnagyobb is volt. Miért érdekes ez a hír azoknak is, akiknek nincs ott számlájuk?

Mert nem egy vidéki takarékszövetkezetről van szó, hanem egy nagyobb és stabilnak hitt brókercégről, az eltűnt vagyon mértéke pedig közel tízszerese a BEVA (Befektető-Védelmi Alap) pénzének, aki kártalanítani hivatott a pórul járt befektetőket. Noha a BEVA csak 20 ezer EUR, azaz kb. 6 millió Ft összegig kártalanít, vagyis ha valakinek 20 milliója volt befektetve a Buda-Cashnél, az a felette lévő részt mindenképp elbukta. És még így is valószínűleg hitelt kell a BEVÁ-nak felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Buda-Cash ügyfeleit, szerencsére megteheti, volt is már rá példa, és az MNB jelezte hogy szükség esetén hajlandó hitelezni.

Érdemes egy kicsit elgondolkodni ilyenkor, hogy az ember megtakarított, összegyűjtött pénze, vagyona mennyire van biztonságban az elvileg biztonságosnak hitt helyeken! Persze rá lehet mondani elsőre, hogy ha valaki brókercéghez viszi a pénzét, az tudja, hogy a befektetés ott kockázatosabb, mint egy bankbetét. Ez igaz is, de itt nem a befektetés kockázatáról beszélünk, hanem az intézményi kockázatról, amiben már nem sok különbség van egy bank és egy brókercég között. Mindkettőre vonatkozóan van pénzügyi felügyelet, mindenféle auditálási és jelentési rendszer, továbbá rendszeres ellenőrzések, melyek célja az intézményi kockázatok kiszűrése. És ebben a volt PSZÁF, jelenlegi MNB felelőssége nagy. Úgy látszik itt ők is hibáztak. Mi az eredmény? Épp ők rendelnek ki felügyeleti biztost, és fagyasztják be az ügyfél kifizetéseket. Érdekes, nem? Nyomozni kezdenek – és fognak vélhetően sokáig – majd a végén megállapítják hogy nincs pénz és a BEVA megkezdheti a kártalanítást – persze, majd egyszer valamikor, ha lesz még akkor egyáltalán BEVA, és lesz rá forrás. Elég sok a ha.

Ahogy írtam, nincs nagy különbség a között, hogy most épp egy brókercég dőlt be, és a között hogy legközelebb mondjuk nem egy bank dől majd be. Bármikor megtörténhet. Sőt! Mi lesz akkor a betétesekkel, a megtakarításokkal? Százezrek kerülhetnek könnyedén ugyanilyen helyzetbe.

Szerintem ezzel az üggyel elkezdődött az időszak, várható hogy hamarosan jönnek a majd hasonló ügyekkel bankok is, melyek a devizahitelek időzített bombáján ülnek – 20% feletti NPL mutatókkal (nem teljesítő hitelek) – továbbá szűkülő hitelfelvevői réteggel megáldva. Elkezdődik az, amikor szépen összecsuklik a fenntarthatatlan pénzügyi rendszer, és bejelentik, hogy elnézést, akinek megtakarítása volt a bankban az tekintse úgy, hogy sosem volt. Ezermilliárdok tudnak eltűnni egy pillanat alatt, mert nem is léteztek soha, csak elektronikus jelként egy winchesteren.

És akkor lassan majd ráébred az emberiség, hogy a jelenlegi pénzrendszer nem csak fenntarthatatlan, matematikai nonszensz, hanem egyben a történelem legnagyobb átverése is. És még csak nem is először játszódna le ez a történelemben. De most először történik világméretben. És épp ettől lesz hajmeresztő!

Van akinek ez a folyamat – vagy inkább hirtelen eseménysorozat – nagyon fog fájni, és lesz aki nem is érti majd, hogy mi történik. Láthattunk ma is embereket a DRV Bank előtt a kamerának nyilatkozni: “Hol a pénzem? Nem lehet felvenni? Na akkor itt kérem forradalom lesz!”

Persze lesz, aki majd örül ennek, mert már régen nem a régi szabályok szerint játszott, hanem az ÚJ ÉRTÉKEK mentén. Aki felkészült, aki tudatos, és pénzügyileg képzett, az számít rá, és tudja, hogy a bankban tartott pénz az nem az övé – hiszen kölcsönadta a banknak – és amúgy is, már rég nincs ott. Tudja hogy az a biztos, ami fizikailag is létező, és tudja hogy az a jó befektetés, ami folyamatos cashflow bevételt biztosít.

Azt tanácsolom tehát, hogy a korábbinál is sokkal nagyobb fenntartással adjátok oda a pénzeket, mérlegeljétek a kockázatokat, mert a régi biztosnak hitt intézmények sorra dőlnek be, ugyanakkor az új lehetőségek – melyektől lehet hogy még félünk sokkal nagyobb biztonságot adhatnak – ha valóban érték és vagyon van mögöttük. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, pillanatok alatt akár egyik napról a másikra tűnhetnek el hosszú évek megtakarításai, és alakulhatnak át pénzügyi törésvonalak mentén vagyoni viszonyok. Erről írtam a svájci frankról szóló cikkben is. És hamarosan írok majd egyéb piaci manipulációkról is, sokkal nagyobbakról, mint a Buda-Cash ügy. Olyanról, amiről itthon Magyarországon még nem nagyon beszélt senki.

(Iratkozz fel a hírlevélre hogy biztosan ne maradj le a bejegyzésekről!)

Ha másra nem is, de figyelmeztetésnek nagyon jó ez a Buda-Cash ügy, ember, vigyázz – a pénz illúzió! A valódi érték csakis az, ami valóban értékes – és nem csak egy levegőből teremtett elektronikus jel a számítógép winchesterén.

Figyeld az értéket! Mert eljön újra az idő, amikor újra az érték lesz értékes.
A pénz illékony.
Az érték maradandó.
És az ilyen időkben amiket most élünk, az igazi befektetés nem papírból van!

Svájci frank

Svájci frank árfolyam, 2011-2014

Január 15-én óriásit emelkedett a frank árfolyama, ami érzékenyen érintette a magyar frankhiteleseket is, elsősorban az autóhiteleket, lízingeket és céges hiteleket, mivel a frank lakáshiteleket itthon nem sokkal korábban forintosították. Nézzük meg, mi az oka annak hogy a svájci frank ilyen gyorsan ilyen sokat erősödött 2015. január 15-én.

Először is tisztázzuk: nem a forint gyengült, hanem a svájci frank erősödött minden más valutához képest. Az esti híradó és nagyon sok országos média tévesen állította, hogy a forint hatalmasat zuhant. A forint a többi devizához képest nem változott számottevően, így nem forint zuhanásról, hanem svájci frank erősödésről van szó. Nagyon nem mindegy!

A frank árfolyam rögzítés kezdete – 2011

A történet megértéséhez legalább 2011-ig kell visszamennünk, amikor is a svájci jegybank (SNB) bevezette az 1,2 Eurós árfolyam rögzítést. A bevezetés oka az volt, hogy a 2009-ben kirobbant pénzügyi válság miatt folyamatosan megnövekedett a svájci valuta iránti kereslet, sok befektető (oroszok, amerikaiak, európaiak is) “menekítették” a pénzüket Svájcba. Ezt úgy tudták megtenni, hogy átváltották frankra a megtakarításaikat (vagy inkább felhalmozott vagyonukat), ami miatt a frank árfolyama nagyobb mértékben emelkedni kezdett. Egész pontosan 2008-tól 2011-ig több mint 65%-ot erősödött, ami nagyon sok. Ráadásul 2011-ben ez az erősödés még meredekebben folytatódott, ahogy a csatolt képen nagyon szépen látszik.

CHF grafikon 1.
CHF grafikon 1.

A képen szépen kivehető, ahogy a svájci valuta 1,68-as Euró árfolyamról egészen 1,00-ig erősödik. Ezt nagyon nem is kell magyarázni, hiszen a frankhitelesek saját bőrükön érezték ahogy a frank törlesztőrészek emelkedtek. Ez azonban nem csak a frankhiteleseknek volt rossz, hanem a Svájciaknak is.

Az erős frank ugyanis gyengíti a svájci cégek export képességét, hiszen drágábban tudnak csak külföldön eladni. Emiatt döntött úgy a svájci jegybank, hogy folyamatosan euró vásárlással gyengíti a frankot, és ezzel fenntartja az 1,2-es átváltási árfolyamot 2011. szeptember 6-tól kezdve. Fellélegezhettek tehát a hazai frankhitelesek is, hiszen megállt a frank emelkedés, a svájci jegybank iszonyú mennyiségű pénzzel mesterségesen gyengén tartotta a frankot.

Más kérdés persze hogy ez mennyire bizonyult jó döntésnek – hiszen ennek a következménye lett a 2015. január 15-i óriási káosz a világ pénzpiacain, ami sok ezer milliárd kárt okozott – szerencsére csak a mai modern, “fiktív” pénzügyi rendszerben, de ezzel együtt pénzügyi cégek mentek hirtelen csődbe, ez pedig már átgyűrűzik a való világba is.

Nem bírták tovább

A jegybank folyamatos Euró vásárlását fedezetlen frank kibocsátással finanszírozta. Ez azonban egy hihetetlen kockázatot eredményezett 2015-re a svájci jegybanknál. Korábban a világ legeladósodottabb jegybankja GDP alapon számolva a japán volt de csak eddig. Ugyanis 2015-re a svájci jegybank adóssága már szinte hihetetlen mértékűre, a svájci GDP közel 70%-áig emelkedett. Ez sokkal nagyobb összeg, mint a magyar államadósság. Nyilván fontos volt fenntartani a gyenge frankot, de 2014-re megjelent a nagyobb probléma, a jegybank őrült módon növekedő mérlege.

Ezzel párhuzamosan egyébként a korábban világszinten is magas arany tartalékkal rendelkező svájci jegybank aranytartalékának aránya is jelentősen lecsökkent (korábban 25%-ról kb. 8%-ra). A kérdésről népszavazást is tartottak 2014. novemberben, ahol az egyik kérdés a jegybank aranytartalékának növelése volt, és bár a szavazás elbukott, azért maga a kérdésfelvetés és a csökkentő arany tartalék ténye befolyásolhatta a jegybank döntését.

A legjobb lehetőség

Az 1,2-es Eur árfolyam védelem nagyon sokba került a jegybanknak, ráadásul egyre több spekuláció volt a tőzsdéken ennek kapcsán, ezért el kellett engedni, mielőtt még nagyobb problémát okoz. Erre viszonylag jó alkalom volt az, hogy az EU jegybankja épp az első monetáris könnyítésre készül januárban, ami az euró gyengítését célozza.

Svájc azt várta, ha a bejelentés előtt engedi el az árfolyamot, akkor kevésbé lesz fájdalmas, mintha ezt később tenné meg. Az hogy titokban tartották a bejelentést, és teljesen váratlanul történt, az pedig igazából egy kényszer, hiszen ha előre szólnak akkor a spekulációnak adnak nyílt utat. Kicsit olyan ez a helyzet, mint amikor a ragtapaszt le kell tépni, kár előre szólni, hogy 3-ra tépem, egy, kettő… mert csak jobban fáj.

CHF grafikon 2.
CHF grafikon 2.

Ahogy ezen a második ábrán látszik – a korábbi ábra vége van itt jobban felnagyítva – a bejelentés hatására a frank árfolyam óriásit erősödött – de ahogy az első ábrán láttuk, csak alig 7-8%-kal többet, mint ahonnan 2011-ben “visszahúzták”. Így utólag nézve tehát jó döntés volt a SNB bejelentése, időzítés szempontjából. Persze nem volt ez jó sem a devizahiteleseknek, sem a svájci cégeknek, sem a svájci gazdaságnak, de valójában örülhetünk hiszen a Svájciak úgy döntöttek, nem fújják tovább a svájci frank buborékot, szemben a japán yen, amerikai dollár és euró kibocsátóival.

Minek örülhetünk?

Magyar szempontból igencsak örülhetünk a jelen cikkben leírtaknak:
– egyrészt 2011-2014 között a frank manipulációval a svájci jegybank valójában átvállalta a magyar devizahitelesen terheinek egy részét, ha úgy nézzük,
– másrészt, mivel a forintosítás után szüntették meg a beavatkozást – vagyis a visszarendeződés szerencsésen nem érintette a magyar devizahitelesek nagyobb részét – kisebb részét igen, de vegyük figyelembe hogy most csak visszaállt a korábbi, nem manipulált árfolyam helyzet.

Konklúzió

Természetesen sem az árfolyam rögzítése – azaz az árfolyam manipulációja – sem az elengedése – főként a néhány nappal előtte lévő hazugság annak fenntartásáról – nem jó döntés, de azt is kell látni, hogy ezekben a helyzetekben nincsenek jó döntések, inkább csak két rossz közt lehet választani.

Javában dúl a harmadik valutaháború, és a háborúban ilyen keretek között működnek a szabályok. Az igazi megoldás a valutarendszer reformja lenne.