Nemrég olvastam egy érdekes cikket a Zero Hedge oldalon arról, hogyan manipulálják az arany árát kormányzati szereplők, a számok alapján főként a japán jegybank. A cikk elolvasható angolul itt és aki nem ért angolul, az is láthatja mennyire részletes, adatokkal és grafikonokkal alátámasztott érvelés található meg a cikkben. Nem is annyira az az érdekes, hogy ez igaz-e vagy sem – vélhetően igaz, hiszen egy 95%-os korrelációt furcsa lenne “véletlennek” titulálni, és mint tudjuk, a számok ritkán hazudnak – hanem ami sokkal fontosabb, az az alábbi következtetés:

Befektetések terén csakis olyan piacon érdemes mozogni, amit vagy nagyon jól ismersz, vagy nagy befolyással tudsz rá lenni. A kettő közül persze az utóbbi eset a szerencsésebb!

De nézzük csak meg, miért is olyan fontos ezt betartani!

Az arany manipuláció

Gondoljunk arra, hogyan működik az arany piac. Az épp három nappal ezelőtt megszűnő Londoni Gold Fixing-nek hívott rendszer lényege az volt, hogy az 5 legnagyobb bank napi két alkalommal is egyeztettek az arany keresleti és kínálati helyzetéről, az ügyfelek igényei alapján, és döntenek az arany áráról. Erről egyébként itt olvasható egy cikk, hogy pontosan hogyan működött.

Gondold végig, milyen értékes információk birtokában voltak ezek a bankok amikor “összedugták a fejüket” és döntöttek árakról. Arany befektetőként velük szeretnél versenyezni? Ők annak birtokában döntöttek az árakról, hogy látták a keresleti kínálati viszonyokat, közben az arany készlet legnagyobb része náluk volt. Nem gondoljuk ezt összeférhetetlennek egy picit sem? De nézzük csak tovább, mik történnek még.

Egy olyan hatalmas piacot, mint az arany piaca, a mai modern pénzügyi eszközökkel – tőkeáttételekkel – simán tudnak mozgatni jegybankok, ráadásul nyíltan tehetik ezt, hivatkozva akár az árstabilitásra, akár egyéb okokra, mintha csak a “munkájukat” végeznék. A jegybankok derivatív pozícióikat csak összesítve hozzák nyilvánosságra, így nem feltétlenül lehet tudni, hogy pontosan milyen eszközökbe fektettek. Adott tehát a lehetőség rá, hogy mozgassák a piacokat, az épp aktuális érdekeik szerint, anélkül hogy mindezt nyilvánosságra kellene hozniuk.

Kuroda mindenkit át…ver?

A hivatkozott cikkben lévő számok szerint pontosan ez történik a valóságban. A cikk egyik következtetése, hogy feltűnően együtt mozog az arany és a japán jen árfolyam, csak ellentétes irányban, azaz erősen vélelmezhető hogy a japán jegybank aranyat shortol – vagyis ad el – miközben jent nyomtat nagy mennyiségben. Egy erős érv, hogy az új japán jegybankelnök, Haruhiko Kuroda kinevezése után jelent meg ez a piaci trend, aki hivatalba kerülésekor bejelentette, hogy folytatja a hosszú ideje futó japán leértékelési hullámot és 2014. végéig megháromszorozza a jen mennyiséget a japán gazdaságban. (Milyen kár hogy mi tudjuk, hogy ez a rengeteg pénz valójában nem a gazdaságba, hanem a pénzpiacokra kerül).

Derivatív piacok – kész átverés?

Valaki mondja meg nekem, vajon hogyan lehet egy olyan piacon jól befektetni, ahol a tényleges kereslet-kínálat csak töredéke annak, ami a tényleges fizikai igény. Az arany és ezüst piacán a valódi, értékes árucikkek és az erre vonatkozó értéktelen papírok aránya 92:1, azaz a piac alig több mint 1%-a az ami tényleges fizikai kereslet vagy kínálat, minden más, azaz több mint 98%-a a piacnak csak szimplán papír alapú spekuláció, mondhatjuk nyugodtan hogy kaszinó, tippelés az árakra. Nyilván ennek a derivatív piacnak egy része tényleges fedezeti ügylet amit arany kereskedők kötnek, de ez még mindig csak egy elenyésző része a teljes forgalomnak ilyen számok mellett. A derivatív piacok felerősödésével – ami évente 20%-os növekedést produkál – egyre nagyobb súlya van a fiktív avagy spekulatív ügyleteknek.

A derivatív piac mérete már 10-szerese a világ teljes GDP-jének – ez utóbbi 70 billió dollár (70 ezer milliárd), míg a derivatív piac mérete meghaladja a 700 billió dollárt, amit forintban már többszáz billiárdos összeg (összesen 18 számjegy van benne, ami a milliárd milliószorosa még kétszázszor). Tudva azt hogy a piacok átlagosan 90%-a fiktív pénzpiaci ügylet és csak 10%-a a valós tényleges árupiaci mozgás, vajon mit gondolsz most a világról, hogy az árakat mi mozgatja? Még mindig a kereslet és a kínálat?

És most már nem csak az aranyról beszélek (ott egyébként is még magasabb, 98% feletti a fiktív ügyletek aránya) hanem a tejes világgazdaságról, a nyersanyagokról, az olajról, a kávé, a tea, a búza, a hús piacáról!

Látszik hogy nem a kereslet és kínálat hanem az épp aktuális hatalmi vagy üzleti érdekek diktálnak sok helyen. Egyébként hogyan mozdulhatott volna el 2015. év első 3 hónapjában a világ két legkeresettebb devizája, az USA dollár és az Euró egymáshoz képest több mint 20%-ot amikor semmi makrogazdasági – termelési, hatékonysági mutató nem igazolja ezt vissza? Ha hozzávesszük a 2014. év második felét, akkor pedig több mint 30%-os mozgást láthatunk a két fő deviza között. (A svájci frank persze egyetlen nap alatt többet mozgott, de annak volt egy adminisztratív oka, persze az sem volt egy normális pénzpiaci esemény).

Szimplán pénzügyi manipulációról van szó, vagyis arról, amiről már írtam korábban: javában dúl a harmadik devizaháború.

Végkövetkeztetés

Fontos tanulság tehát, hogy mindig legyünk tisztában azzal, melyik piacot mi mozgatja, ha befektetni szeretnénk. Ma már nem elég ugyanis tudni azt hogy reálgazdasági okok miatt emelkednie kellene az arany árának! Valóban így van, de ha van egy nagy pénzügyi erejű ellenérdekelt fél aki a derivatív piacot ellentétes irányba mozgatja, akkor minden logika ellenére veszíteni fogunk a befektetésen, legalábbis időben később jön majd a nyereség, ugyanis a reál folyamatok előbb-utóbb helyre fognak állni, a kérdés csak az, hogy ki tudjuk-e várni ezt.

A legjobb, ha olyan területen fektetünk be ahol nem csak jól ismerjük a piacot, de van is hatásunk arra. Vagyis ahol a piac mérete és jellege nem teszi lehetővé a manipulációt. Az ingatlan piac mindenképp ide tartozik, hiszen sokkal szegmentáltabb és egyedibb, mint bármi már termék piaca. És persze a saját vállalkozás is jó befektetés, megfelelő termékkel és stratégiával – ez az ahol legnagyobb hatásunk van arra, hogy a befektetés sikere mennyire lesz átütő!

Járjunk tehát nyitott szemmel és gondolkodjunk is, mielőtt a hová tegyem a pénzem, vagyonom típusú befektetési döntést meghozzuk!