Buda-Cash

A Buda-Cash ügy margójára

Mai napon robbant a hír, hogy a Buda-Cash ügyfeleinek pénzét zárolták, a rendőrség megszállta a brókercég épületét, és nyomozásba kezdtek, az indoklás szerint a brókercég hamis számokat jelentett és 100 milliárd Ft nagyságrendben hiányzik pénz, ezért most senki nem juthat hozzá az ott vezetett vagyonához, értékpapírjaihoz, befektetéseihez. Nagyon rossz hír ez, különösen azoknak akiknek számlája is volt a brókercégnél – főleg ha nagy összegű. Ha tényleg hiányzik a pénz, akkor felszámolásba megy át a folyamat és megszűnik Magyarország egyik legrégebbi, több mint 20 éves brókercége, mely az egyik legnagyobb is volt. Miért érdekes ez a hír azoknak is, akiknek nincs ott számlájuk?

Mert nem egy vidéki takarékszövetkezetről van szó, hanem egy nagyobb és stabilnak hitt brókercégről, az eltűnt vagyon mértéke pedig közel tízszerese a BEVA (Befektető-Védelmi Alap) pénzének, aki kártalanítani hivatott a pórul járt befektetőket. Noha a BEVA csak 20 ezer EUR, azaz kb. 6 millió Ft összegig kártalanít, vagyis ha valakinek 20 milliója volt befektetve a Buda-Cashnél, az a felette lévő részt mindenképp elbukta. És még így is valószínűleg hitelt kell a BEVÁ-nak felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Buda-Cash ügyfeleit, szerencsére megteheti, volt is már rá példa, és az MNB jelezte hogy szükség esetén hajlandó hitelezni.

Érdemes egy kicsit elgondolkodni ilyenkor, hogy az ember megtakarított, összegyűjtött pénze, vagyona mennyire van biztonságban az elvileg biztonságosnak hitt helyeken! Persze rá lehet mondani elsőre, hogy ha valaki brókercéghez viszi a pénzét, az tudja, hogy a befektetés ott kockázatosabb, mint egy bankbetét. Ez igaz is, de itt nem a befektetés kockázatáról beszélünk, hanem az intézményi kockázatról, amiben már nem sok különbség van egy bank és egy brókercég között. Mindkettőre vonatkozóan van pénzügyi felügyelet, mindenféle auditálási és jelentési rendszer, továbbá rendszeres ellenőrzések, melyek célja az intézményi kockázatok kiszűrése. És ebben a volt PSZÁF, jelenlegi MNB felelőssége nagy. Úgy látszik itt ők is hibáztak. Mi az eredmény? Épp ők rendelnek ki felügyeleti biztost, és fagyasztják be az ügyfél kifizetéseket. Érdekes, nem? Nyomozni kezdenek – és fognak vélhetően sokáig – majd a végén megállapítják hogy nincs pénz és a BEVA megkezdheti a kártalanítást – persze, majd egyszer valamikor, ha lesz még akkor egyáltalán BEVA, és lesz rá forrás. Elég sok a ha.

Ahogy írtam, nincs nagy különbség a között, hogy most épp egy brókercég dőlt be, és a között hogy legközelebb mondjuk nem egy bank dől majd be. Bármikor megtörténhet. Sőt! Mi lesz akkor a betétesekkel, a megtakarításokkal? Százezrek kerülhetnek könnyedén ugyanilyen helyzetbe.

Szerintem ezzel az üggyel elkezdődött az időszak, várható hogy hamarosan jönnek a majd hasonló ügyekkel bankok is, melyek a devizahitelek időzített bombáján ülnek – 20% feletti NPL mutatókkal (nem teljesítő hitelek) – továbbá szűkülő hitelfelvevői réteggel megáldva. Elkezdődik az, amikor szépen összecsuklik a fenntarthatatlan pénzügyi rendszer, és bejelentik, hogy elnézést, akinek megtakarítása volt a bankban az tekintse úgy, hogy sosem volt. Ezermilliárdok tudnak eltűnni egy pillanat alatt, mert nem is léteztek soha, csak elektronikus jelként egy winchesteren.

És akkor lassan majd ráébred az emberiség, hogy a jelenlegi pénzrendszer nem csak fenntarthatatlan, matematikai nonszensz, hanem egyben a történelem legnagyobb átverése is. És még csak nem is először játszódna le ez a történelemben. De most először történik világméretben. És épp ettől lesz hajmeresztő!

Van akinek ez a folyamat – vagy inkább hirtelen eseménysorozat – nagyon fog fájni, és lesz aki nem is érti majd, hogy mi történik. Láthattunk ma is embereket a DRV Bank előtt a kamerának nyilatkozni: “Hol a pénzem? Nem lehet felvenni? Na akkor itt kérem forradalom lesz!”

Persze lesz, aki majd örül ennek, mert már régen nem a régi szabályok szerint játszott, hanem az ÚJ ÉRTÉKEK mentén. Aki felkészült, aki tudatos, és pénzügyileg képzett, az számít rá, és tudja, hogy a bankban tartott pénz az nem az övé – hiszen kölcsönadta a banknak – és amúgy is, már rég nincs ott. Tudja hogy az a biztos, ami fizikailag is létező, és tudja hogy az a jó befektetés, ami folyamatos cashflow bevételt biztosít.

Azt tanácsolom tehát, hogy a korábbinál is sokkal nagyobb fenntartással adjátok oda a pénzeket, mérlegeljétek a kockázatokat, mert a régi biztosnak hitt intézmények sorra dőlnek be, ugyanakkor az új lehetőségek – melyektől lehet hogy még félünk sokkal nagyobb biztonságot adhatnak – ha valóban érték és vagyon van mögöttük. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, pillanatok alatt akár egyik napról a másikra tűnhetnek el hosszú évek megtakarításai, és alakulhatnak át pénzügyi törésvonalak mentén vagyoni viszonyok. Erről írtam a svájci frankról szóló cikkben is. És hamarosan írok majd egyéb piaci manipulációkról is, sokkal nagyobbakról, mint a Buda-Cash ügy. Olyanról, amiről itthon Magyarországon még nem nagyon beszélt senki.

(Iratkozz fel a hírlevélre hogy biztosan ne maradj le a bejegyzésekről!)

Ha másra nem is, de figyelmeztetésnek nagyon jó ez a Buda-Cash ügy, ember, vigyázz – a pénz illúzió! A valódi érték csakis az, ami valóban értékes – és nem csak egy levegőből teremtett elektronikus jel a számítógép winchesterén.

Figyeld az értéket! Mert eljön újra az idő, amikor újra az érték lesz értékes.
A pénz illékony.
Az érték maradandó.
És az ilyen időkben amiket most élünk, az igazi befektetés nem papírból van!

1 gondolat erről: „A Buda-Cash ügy margójára

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük